Hogyan segíthetünk szorongó gyermekünkön?
Életünk során számos olyan helyzet adódik, amikor saját félelmeinken túllépve kell teljesítünk. Az egyik legjobb példa erre a szereplések, előadások előtti lámpaláz. Ezek az érzések – bár gyakran ijesztőek – pozitív hatásúak, jobb teljesítményre sarkallnak. Vannak azonban hosszan elhúzódó, túlzott mértékű félelmek, melyek viszont kifejezetten kártékonyak. Ezt nevezzük szorongásnak. A szorongást kezelni kell, magától nem múlik el, a gyermek nem növi ki. Figyelmen kívül hagyása súlyos gondokat okozhat jelenlegi és későbbi életében.
Milyen szorongások léteznek?
A szorongásnak többféle fajtáját különböztetjük meg. Az ún. evolúciós szorongások a gyermekek adott életszakaszában jelentkeznek. Ilyen például a 8 hónapos korban gyakori szeparációs szorongás vagy először óvodás, majd kisiskolás korban jelentkező haláltól való félelem. Ezek megfelelő szülői odafigyeléssel, empátiával viszonylag könnyen kezelhetők.
Komolyabb figyelmet kíván viszont az iskolás korban kialakuló teljesítményszorongás. Ekkor a gyermek elkezd saját képességeiben kételkedni, a külvilág véleménye alapján ítéli meg önmagát. „Elég jó vagyok? Mit szólnak mások? stb.” Szintén ekkor figyelhető meg a társas vagy szociális szorongás megjelenése, ami az iskolai csúfolódásból adódik.
Súlyos problémákat okozhat a túlzott képernyőhasználat is. A tabletek, telefonok használata passzív tevékenység, mely során a gyermek tétlen befogadója az előtte megjelenő képeknek. Így ahelyett, hogy a gyermek szabad játszással, mozgásos játékokkal próbálná a körülötte lévő világ ingereit feldolgozni, a képernyő révén újabb ingerek érik. Ez az ellentmondás pedig nagyfokú belső feszültséget termet, ami könnyen vezethet szorongáshoz, agresszióhoz, koncentrációs problémákhoz és egyéb tünetekhez. Ezzel szemben a mesehallgatás belső képalkotásra ösztönöz, így az előbb említett negatív hatások ilyenkor nem jelentkeznek. Ezért javasoljuk például utazások során a mesék CD-n történő hallgatását, a tablet nézéssel szemben.
A képernyőhasználat másik veszélye, hogy a gyermek olyan tartalmakkal találkozhat, ami életkorának nem megfelelő, ez pedig ún. fóbiás szorongáshoz vezethet. A fóbiás szorongás általában valamilyen inger hatására alakul ki. Például egy kisiskolás gyermek olyan rémisztő figurát lát egy filmben, hogy ezt követően annyira fél az elalvástól, hogy csak szüleivel együtt tud éjszaka aludni.
Honnan ismerem fel, hogy a gyermekem szorong?
Az evolúciós szorongások és kisebb félelmek mondhatnánk, hogy normális velejárója életünknek. Azonban, ha gyermekünk viselkedésében hirtelen drasztikus változást észlelünk, ami hosszabb ideje fenn áll, akkor mindenképp kezdjünk gyanakodni. Tipikus reakció a menekülés az adott helyzettől. Ilyen például, ha makacsul kerüli a társaságot, nem hajlandó oviba, iskolába menni. Nem alszik nyugodtan, éjszaka rendszeresen felriad. Pszichoszomatikus (testi) tünetek is mutatkozhatnak: fejfájás, hasfájás, hasmenés, tikkelés, hányinger, de akár láz is. Kisebb gyermekeknél érdemes a szabad játékukat figyelni, sokat elárulhat a bennük rejlő feszültségből.
A szemlélődő, introvertált gyerekek eredendően hajlamosabbak a szorongásra. Nekik fontosabb a biztonságérzet, jobban ragaszkodnak szüleikhez, nehezebben oldódnak fel az új helyzetekben. A szabálykövető gyermekekben gyakran túl erős a megfelelési vágy, mely szintén okozhat szorongást. Szintén gyanakvásra adhat okot, ha szembetűnő a gyermek otthoni, illetve az otthonon kívüli viselkedése közötti eltérés. Például ha otthon cserfes, irányító, miközben az iskolában visszahúzódó. A túlzott agresszió szintén lehet a szorongás egyik tünete.
Mit tehetünk szülőként?
A gyermek félelmeinek megértése, az együttérzés rendkívül fontos. Ne próbáljuk racionális, észérvekkel meggyőzni, hogy félelme alaptalan. Egy kisgyermek igenis hisz abban, hogy egy sárkány van az ágya alatt. Azzal, hogy elmagyarázzuk, hogy sárkányok kitalált lények és különben is be van zárva a bejárati ajtó, azzal a gyermeknek nem segítünk, ehelyett magára marad félelmével. Ugyanez történik, ha az iskolában folyamatos csúfolódásnak kitett kiskamaszt arról próbálunk meggyőzni, hogy igazából teljesen mindegy milyen típusú mobiltelefonja van, attól még ugyanolyan értékes ember, mint a többi társa. Többet segítünk, ha megértést mutatunk, meggyőzés helyett.
Elengedhetetlen a nyugodt, kiegyensúlyozott légkör megteremtése, hogy ne érezze magát egyedül. Ennek egyik eleme, az egészséges étrend és a megfelelő mennyiségű alvás biztosítása. Emellett érdemes elgondolkodnunk, hogy a gyermekkel szemben támasztott elvárásaink életkoruknak megfelelő-e. A túlterhelt gyermek gyakorta szorong. Fontos a pozitív visszacsatolás, a dicséret. Ha a gyermek önmagát kritizálja, érdemes a negatív kijelentéseket újrafogalmazni. „Nekem sosem sikerül 5-ösre a kislabdadobás.” helyett segíthetünk gyermekünknek, hogy „De ügyes vagy! Egyre messzebb dobod a kislabdát. Csak így tovább!”
A folyamatos párbeszéd szintén létfontosságú. A gyermeknek elmondhatjuk, hogy nincs semmi rossz a félelemben. Mindenki szokott félni, ő neki is szabad félni. Nem kell mindenáron eltitkolni. Sokszor az is segít, ha az adott szituációt elmagyarázza a szülő: mi fog történni, ha pl. elmegyünk a fodrászhoz? miért jó a hajvágás? nem fog fájni stb. Semmiképp se bagatelizáljuk el a helyzetet, hogy „á ez semmiség!”
Sajnos az sem jelent megoldást, ha - gyermekünket féltve - megpróbáljuk az adott szituációtól távol tartani. Szerencsésebb a fokozatos szoktatás, mindig úgy, hogy csupán akkor lépünk tovább, ha a gyermek biztonságérzete már stabil azon a szinten. Ha például a gyermek nem eszi meg a gombát, még a látványától is rosszul van (fóbia). Érdemes először krémleves formájában tálalni, jó sok reszelt sajttal. Amikor ezt már többször is jóízűen megette, akkor lehet néhány icipici gombadarabot belecsempészni a levesbe, és így tovább (nálunk ez bevált
).
Stresszhelyzetekben, a gyermek megnyugtatására sokat segíthet néhány légzőgyakorlat, melyet érdemes előtte gyakorolni. Ha mindezek ellenére sem tudjuk a szorongást oldani, megoldást jelenthet az is, ha a szülő kiemeli a gyermeket az adott helyzetből: óvoda vagy iskolaváltás. Ezt nem kell kudarcként megélni.
És végül még egy hatásos technika, amivel a szülő segíthet gyermekén: a meseolvasás
Íme néhány javaslatunk:
1) Kisgombos Mesegyűjtemény : 2 éves kortól
A kötet hat meséjének mindegyike egy érzelemre épül. A picik a főszereplő állatkákon keresztül olvashatnak félelemről, dühről, barátok megsegítéséről stb. A mesélés lehetőséget nyújt az érzelmekről való beszélgetésre, azok tudatosítására.
Megtekintés
2) Aurélie Chien Chow Chine - Gaston érzelmei sorozat: 3 éves kortól
Szintén kiváló az érzelmek tudatosításában, hogy a gyermek megértse, hogy mi is zajlik le benne. Például mit is jelent dühösnek, féltékenynek vagy szomorúnak lenni. Minden könyv tartalmaz egy kis légzőgyakorlatot, mely segít a kritikus pillanatokban megnyugtatni a gyermeket, ami egyúttal közös játéknak is nagyszerű.
3) Carl-Johan Forssén Ehrlin – Bátor Borka mindent megold: 3 éves kortól
7 történet 7 módszer az érzésekkel való megbirkózásra. Borka új óvodába kerül a régi barátok hiányoznak neki (szomorúság), ijesztő találkozás egy pókkal (félelem), brokkolit kap ebédre az oviban (válogatás), elesik a biciklivel (fájdalom). Mind-mind olyan élethelyzet, amivel egy óvodás találkozhat. A szerző amellett, hogy a történetekbe belerejti a gyermek megnyugtatására szolgáló módszert, a könyv végén közvetlen tanáccsal él a szülők részére, hogy hogyan is lehet ezeket a szorongásokat, félelmeket oldani.
4) Kobi Yamada – Mit kezdjünk egy problémával?: 5 éves kortól
A könyv nagyon szépen bemutatja, hogy milyen érzelmeken megyünk keresztül egy problémával való találkozástól, egészen a probléma megoldásáig. A gyermek megtudja, hogy a félelem egy teljesen természetes érzés, ami mindenkinél jelentkezik. Ám, ha ezt az érzést sikerül a magunk oldalára fordítani, akkor abból rengeteg nyerhetünk.
5) Deliága Éva, Lovász Hajnalka – Mit kezdjünk a szorongással?: 4 éves kortól
Ez a könyv két részre osztható: az első rész egy érthető, jól tagolt elméleti összefoglaló szülőknek a szorongásról. A második rész pedig szorongásoldó meséket tartalmaz, mely 4 éves kortól ajánlott, de tökéletes önálló olvasásra is.
6) Al Ghaoui Hesna – Holli, a hős: iskoláskorúaknak, kezdő olvasóknak
Holli története megmutatja, hogy a félelem egy fontos és hasznos érzés, ha tudjuk kezelni. A szerző őszintén beszél a félelemről, érdekes gondolatokat vet fel, amelyek könnyedén elindíthatják a párbeszédet a könyvet olvasó gyermek és szülei között. A könyvben található gyakorlatok pedig a stresszkezeléshez nyújthatnak segítséget.
7) Kate Scott - Óriás: 8 éves kortól
Kate Scott ebben a könyvében tökéletesen megtalálta a hangot az önmagukban elbizonytalanodó kisiskolásokhoz. Egyszerre rendkívül humoros, könnyed és gondolatébresztő. Az alacsony Anzót – egyetlen barátját leszámítva – mindenki csúfolja, harsány szülei számára pedig jóformán láthatatlan. Helyzetén még az sem változtat, hogy hirtelen el kezd nőni, pedig úgy gondolta, hogy ha magas lenne, minden problémája megoldódna. Ám egy képregény konferencia gyökeres változásokat hoz életében.
8) Mészöly Ágnes – Vágod?: 16 éves kortól
Lara és Petra kisgyerekkoruk óta barátok. Egy nap azonban Larának döntenie kell: vagy falaz barátnőjének a hazugságban vagy bevallja az igazságot. A könyv érdekessége, hogy a történetet mindkét barátnő szemszögéből elolvashatjuk (Ellenpontok sorozat). A könyv a tinédzserek egyik alapvető problémáját feszegeti: külsőségek versus belső értékek.
Forrás: Deliága Éva, Lovász Hajnalka – Mit kezdjünk a szorongással?
www.neszorongj.hu