Sokan vagyunk úgy szülők, hogy alig várjuk, hogy gyermekünk abba a korba érjen, mikor már mesét olvashatunk neki. Aztán eljön a pillanat, és azzal szembesülünk, hogy bizony a kis lurkónknak inkább futkorászni van kedve. És ha mégis megül néhány másodpercre, folyamatosan kérdéseivel bombáz, hogy mi látható a képen, ahelyett, hogy áhítattal hallgatná a mesét. Ilyenkor különösen fontos, hogy a megfelelő könyvet válasszuk gyermekünk figyelmének lekötésére. Mostani blog bejegyzésem ebben próbál segíteni.
1 éves kor előtt
A félévesnél fiatalabb babáknál általában az ún. kontrasztos könyveket szoktam ajánlani. Ezek többnyire egyszerű, fekete-fehér képeket, formákat tartalmaznak, így segítve a gyermeket a fókuszálásban. A Babageometria könyvek közül különösen jók a leporellók, amiket a hason fekvő pici elé kiteríthetünk. Az előtte lévő érdekes képeknek köszönhetően tovább nézelődik, tovább tartja magát hason, esetenként még ki is tolhatja magát, erősítve hátizmát.
Később áttérhetünk a színes könyvekre, de itt is célszerű az egyszerű, minimális grafikát tartalmazó könyveket használni. Lehetőség szerint ne legyen háttér-illusztráció, nem szerencsés, ha egyszerre túl sok inger éri a kicsit. Ajánlom például a Könyv kicsiknek sorozatot
1 éves kortól
Miután kialakult az éles látás, el lehet kezdeni rövid történeteket olvasni. Egy, maximum két mondat oldalanként. Elképzelhető, hogy eleinte a kis izgő mozgó nem tudja végig hallgatni még ezt a pár mondatot sem. Ne keseredjünk el! Az én gyermekeim is nehezen ültek le. Viszont az érdeklődésüket fent lehet tartani azzal, hogy a képről beszélgetünk. Ezzel fokozatosan nő a koncentráció képességük és végül eljutunk oda, hogy végighallgatják a történetet. A Pipp és Polli sorozat erre kiváló. Nem csupán a történet hossza miatt, hanem mindegyik mesének aranyos üzenete van (barátok segítése, vigasztalása stb.), emellett vastag lapokból áll, amit a kisgyermek könnyedén kézbe foghat és lapozhat.
Szintén ebben a korban javaslom az interaktív könyvek olvasását. Ezek a rövid történetek az olvasóhoz beszélnek, pici feladatokat adnak. Így tulajdonképpen egyszerre olvasunk és játszunk is. A Kisnyuszi sorozat vagy a Tölgyerdő meséi remek szórakozást nyújtanak a kis lurkóknak.
3 éves kortól
Az óvodáskorú gyerekeknél már meg lehet próbálkozni hosszabb mesékkel. Első lépésben 3-4 mondattal oldalanként. Ezeknél a könyveknél még mindig nagyon fontos az illusztráció, ami segít lekötni a gyermek figyelmét. Nálunk abszolút kedvenc volt a vastag lapokból álló Julia Donaldson sorozat, melyek vicces, rímekbe szedett, formabontó mesék az elfogadásról. A gyerkőcök megtanulhatják, hogy attól, hogy valaki csúnya, még nem feltétlenül gonosz is.
Vannak, aki már kiskoruktól kezdve szépen lapozzák a könyveket, ezért korán kezükbe adhatók a vékony lapú kiadások. Ebben a korban viszont már a lendületesebb picurokat is apránként meg lehet tanítani az óvatos lapozásra. Így sokkal több könyv adható a kezükbe, mint példáulA rövidlátó zsiráf és a többiek című könyv vagy Erwin Moser Moser Jóéjtmesék sorozata.
4 éves kortól
Itt a mesék tovább hosszabbodhatnak. Lehet akár sorozatokat is választani, ahol a szereplők újból megjelennek. Ezt általában kedvelik a gyerekek. Ajánljuk a Babaróka könyveket vagy Tony Wolf Mesél az erdő sorozatát.
5 éves kortól
Ekkor érdemes a meseregényeket bevezetni. Itt az illusztráció már háttérbe szorul, mivel a kisgyermek belső képalkotása erre a korra már kellőképpen fejlett. Így el tudja magának képzelni a történetet, nem szorul a rajzok segítségére. Gyermekeim például nagyon szerették a Lengemeséket, de az Alma Magdi kötetekis rendkívül aranyosak.
Szintén ekkor lehet a kicsiknek megmutatni a klasszikus tündérmesék, népmesék világát. Ne ódzkodjunk ezektől a meséktől, hiszen különösen fontosak az alapvető értékrend kialakításában. Itt jelenik meg rendszeresen a jó és a rossz harca, ahol mindig a jó győz. Olvashatunk bátorságról, küzdeni tudásról. Jóságról, ami előbb-utóbb elnyeri jutalmát. Ez mind-mind nagyon fontos ismeret a gyermekek számára későbbi boldogulásukhoz. Ami miatt magam is sokáig vártam a népmesék, klasszikus mesék olvasásával, az a nehézkes nyelvezetük. Zalka Csenge könyvei azonbanmegoldották ezt a problémát. A magyar népmeséket tartalmazó Ribizli a világ végén és a nemzetközi meséket magába foglaló kötete, A kalóz királylány szövegét a mai gyermekek is könnyűszerrel megértik.
A kisiskolás korral új kihívás jelenik meg a szülők életében: az önálló olvasásra való ösztönzés. De erről majd a következő blog bejegyzésemben írok.