Hetvenhét magyar népmese

„Ahogy mentem, mendegéltem, elmentem Pelegre, ott láttam jászolhoz kötözve a sok mesét, abból választottam ezt a legszebbiket. Hol volt, hol nem volt, még az Óperencián is túlnan volt, az üveghegyen innen volt, kidőlt, bedőlt kemencének egy csepp oldala se volt, teli volt kaláccsal, egy se volt benne. Hát hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy juhász…”- így kezdi egyik híres szép meséjét Illyés Gyula. És ő is, mint mesehőse, ment, mendegélt, meglátta jászolhoz kötözve a sok mesét. Felfigyelt rájuk, hazavitte őket, és a legszebb hetvenhét mesét el is mondta a gyerekeknek. Illyés Gyula költő. A már sokadik kiadásban megjelent könyv egyes darabjait úgy emelte át a magas irodalomba, hogy megőrizte a nép gazdag, élő nyelvét, a népmesék színes fordulatait, a magyar nép szellemét. Tündérmesékből, tréfás mesékből, Mátyás királyról szóló történetekből állt össze a kötet, mely a magyar könyvkiadás méltán legnépszerűbb műve, és Szántó Piroska 16 csillogóan szellemes, játékos, színes, egész oldalas illusztrációjával a magyar gyerek- ( és felnőtt:)) olvasók egyik kedvenc könyve.