Hoztok nekünk túrórudit?

Mit éreznek azok a magyar gyerekek, akik külföldre költöznek? Hogyan telnek a napjaik? Milyen élmények érik őket és milyen nehézségekkel kell megküzdeniük? Hogyan tartják a kapcsolatot Magyarországgal, a magyar barátokkal, rokonokkal? Mit szeretnek Magyarországon és mit változtatnának meg, ha tehetnék?

A Hoztok nekünk túrórudit? hét Európában (Ausztriában, Németországban, Svájcban, Olaszországban, Spanyolországban és az Egyesült Királyságban) és hét Európán kívül (az Egyesült Államokban, Szaúd-Arábiában, Japánban, Indonéziában, Dél-Afrikában, Ausztráliában, valamint Mexikóban és Brazíliában) élő magyar család igaz történetét mutatja be. Szerepelnek a könyvben olyan gyerekek, akik Magyarországon születtek és olyanok is, akik külföldön. Van család, ahol mindkét szülő magyar, és van, ahol csak az egyik. A családok egy része úgy gondolja, hogy egyszer hazatér Magyarországra, egy másik része nem tervezi, hogy visszaköltözik, és van olyan család is, amely már visszajött. Ami közös a könyvben szereplő gyerekekben: mindannyian beszélnek magyarul, és mindannyian szeretik a túrórudit. Minden család története egy fejezet és szinte mindegyik fejezetben a család valamelyik gyermeke a mesélő, akitől hallhatjuk az ő történetüket. Vannak köztük egészen kicsik, bölcsisek vagy ovisok, helyettük a szüleik mesélnek a könyvben, de vannak általános iskolások és gimnazisták is, akik a saját gondolataik osztják meg.

A kötetben szerepel a szerző saját gyerekkori története a nyolcvanas évekből (Mexikó és Brazília), valamint saját gyerekeinek mostani külföldi története is (Bali szigete, Indonézia).